2011. november 14., hétfő

CSS alapok

Most, hogy befejeztük a HTML-lel kapcsolatos tanulmányainkat (egyelőre), nekiállhatunk a CSS nyelv megismerésének. Egyik korábbi leckénkben már volt róla szó, szóval ha valami ismerős, akkor az ezért van.
Kezdjünk is neki:
A CSS egy stílusleíró nyelv. Segítségével a HTML kódból eltávolíthatunk minden formázást és a stíluslapot (ami a formázást tartalmazza) külön szerkeszthetjük. Szemléltetésképpen nézzük meg ezt az oldalt. Az oldal jobb oldalán kiválaszthatunk különböző dizájnokat. A szöveg mindig ugyan az, csak a dizájnelemek változnak. Miért jó? Hogyha esetleg megszeretnéd változtatni az oldalad kinézetét, akkor nem kell végigbogarászni a HTML-kódot, hanem egyszerűen csak a stíluslapon belül dolgozunk. Itt egy W3-as példa.


SZINTAXIS:

Szinaxis Forrás:W3 Schools


  • selector - az az elem, amit szeretnél formázni
  • property - tulajdonság
  • value - érték
TEHÁT:
megadom az elem nevét amit formázni szeretnék, majd kapcsos zárójelek közé, pontosvesszővel elválasztva megadom a tulajdonságot és értékét.

MEGJEGYZÉSEK CSS-BEN:
Megjegyzéseket /* és */ közé helyezünk el. Ezek nem látszanak a böngészőben.

ID VAGY CLASS ATTRIBÚTIM:
Ezekkel a különböző elemeknek, szövegrészeknek nevet adhatunk a következőképpen:
<p id="bekezdes">Bekezdés szövege</p>

Azonos ID-jű elem nem lehet, ekkor a CLASS-ot használjuk. Például ha egy táblázatban minden páros számú sornak szeretnénk egyforma, de a páratlanok színétől elütő színt adni, akkor a párosok class-a egyforma lesz.

CSS-ben így hivatkozunk az ID-re:
#id{
color:green;
}

CSS-ben így hivatkozunk CLASS-ra:
.class{
color:green;
}


PÉLDA:
Itt egy táblázat. Azt akarjuk, hogy az első sor kivételével a páratlanok kékek, a párosak zöldek legyenek, az első sor meg legyen piros.
Az első sorból csak egy van. Használjunk ID-t. A párosokból és páratlanokból is több van. Használjunk CLASS-ot.



<table border="1">


<tr id="elso">
<td>Páratlan</td>
<td>Páratlan</td>
</tr>
<tr class="paros">
<td>Páros</td>
<td>Páros</td>
</tr>
<tr class="paratlan">
<td>Páratlan</td>
<td>Páratlan</td>
</tr>
<tr class="paros">
<td>Páros</td>
<td>Páros</td>
</tr>

        <tr class="paratlan">
<td>Páratlan</td>
<td>Páratlan</td>
</tr>

</table>

A CSS-kód pedig így fog kinézni:


.paratlan{
background-color:blue;
}
.paros{
background-color:green;
}
#elso{
background-color:red;
}


Az, hogy mit, miért úgy csináltam a későbbi leckékben fogjuk megbeszélni. A példa a CLASS és ID közti különbséget próbálja szemléltetni. Ezt a kódot elmenthetjük *.css formátumban.
Most örvendünk, hogy megvan a CSS fájlunk. De hogyan kapcsoljuk össze a HTML-kóddal? Elvileg ezt már tudjuk de leírom még egyszer:


KÜLSŐ STÍLUSLAP:
Ilyenkor a HTML-kód fejében a valami.css fájl elérési útvonalát adom meg a következő képpen:


<head>
        <link rel="stylesheet" type="text/css" href="valami.css" />
</head>

link rel - megadja a dokumentum és a HTML-kód közötti kapcsolat típusát. Esetünkben "stylesheet" avagy stíluslap
type - megadja a csatolt dokumentum típusát.
href - megadja a stíluslap helyét, nevét.

BELSŐ STÍLUSLAP:
Ilyenkor a HTML-kód fejében adom meg a CSS-kódot a következő képpen:

<head>
      <style type="text/css">
             p {

             color:red;
             }
             b {

             color:green;
             }
       </style>
</head>



SORON BELÜLI STÍLUSLAP:
Ilyenkor a különböző elemeknek külön adjuk meg a stílusát.

<p style="color:red;">Ez egy bekezdés.</p>


FONTOS:
Fontos megemlíteni ezeknek a hierarchiáját. Íme a sorrend:

  1. a böngésző alapértelmezett stíluslapja
  2. soron belüli stíluslap
  3. belső stíluslap
  4. külső stíluslan
Belső és külső stíluslapok esetén a később megadott a magasabb rendű. 
Ez azt jelenti, hogyha a külső stíluslapon megadod, hogy minden <p> legyen piros, aztán egy belső stíluslapon megadod, hogy minden <p> legyen zöld, akkor a <p>-k zöldek lesznek, hiszen a belső stíluslap magasabb rangú. Ugyan ez a többinél is igaz.

A következő leckében megnézzük a háttér és szövegformázásokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése